!

Sziasztok! A blogot befejezem. Talán nem végleg, de minimum egy hónapra. Nem vagyok most olyan érzelmi helyzetben, hogy folytatni tudnám. Sajnálom. Köszönöm a sok megtekintést.♥

19.Rész

Bocsi, hogy mostanában nem volt új rész, de a kezem még mindig fáj (darázscsípés), meg rákattantam az SzJG-re és egyszerűn nem tudom letenni, de szerintem jó hatással van rám, az írással kapcsolatban.
És köszönöm még a több mint 1100 megtekintést!! Nagyon!!♥
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Segítettem Lounak megcsinálni a kaját, aztán leültünk reggelizni. Reggeli után összepakoltunk, és nem sokkal később a többiek is megérkeztek.
-Kora reggel séta? Mi ütött belétek?- kérdeztem megdöbbenve, majd az órára néztem, ami már délután 2-őt (!!!) mutatott.-Visszavonom a kérdéseimet.-magyaráztam elmosolyodva.
-Apropo. Az előbb telefonáltak, hogy holnapután New York-ba utazunk.- váltott témát Niall.
-Sajnálom, hogy itt kell hagynunk Párizst..-Stella.
-Én is..-mondtam csalódottan, majd bementem a szobába, és bekapcsoltam a laptopot.
Megnéztem az e-mailjeimet, szokásos körlevelek, Twitteren is bekövettek páran. Végül Facebookra léptem fel. Ahogy böngésztem az oldalon, megláttam Lexy egyik újabb posztját:
"Tegnap sajnos egy váratlan esemény miatt haza kellett utaznunk, de ma megtudtam, hogy egy kislányt hordok a szívem alatt.:)"
Lexy mindig is ilyen csöpögős volt, de most megértem a boldogságát. Amikor Louis belépett, látta, hogy egy könnycsepp gördül végig az arcomon.
-Mi a baj?-kérdezte, és letörölte a könnyet az arcomról.
Megmutattam neki a post-ot, mellette az ultrahang felvétellel, és már értett is mindent.
Nagyon megviselt ez a "mégsem terhesség". Ez volt a legújabb gyenge pontom.
Arrébb tettem a laptopot, és szorosan átöleltem Louist.
2 percig el sem engedtük egymást.
-Köszönöm, hogy vagy nekem. -Súgta a fülembe, és megcsókolt.
Válaszul visszacsókoltam.
Nagyjából sikerült lenyugodnom, ezért kimentem a többiekhez a nappaliba.
-Nincs kedvetek megnézni egy filmet a moziban?-ugrott fel a kanapéról Hazz.
-Ha te fizetsz akkor van-mondta kissé gúnyosan Zayn, majd odalépett Harryhez, megveregette a vállát, és folytatta: -Tudod tesó, hogy csak viccelek.
-Persze hogy tudom..-Harry
-Na és mit nézünk meg? - kérdezte Stella és szavába vágva.
-Nem tudom, valami vígjátékot.-Liam
-Hmm.. Nézzük meg a..-gondolkodott Louis hangosan.
-A Hotel Transylvania-t!!-Niall.
-Te most komolyan mesét akarsz nézni?- vágtam nevetve a szavába.
-Most miért? Tök jó lehet.-folytatta.
-Talán egyszer meg lehet nézni.-Vanessza.
-Na akkor készüljetek el, és 15 perc múlva találkozunk a nappaliban.- mondta Gina, azaz alig monsta ki, és már mindenki rohant a szobája felé.
Felkaptam valami laza cuccot, gyorsan kivasaltam a hajam, és már kész is voltam.
Gyorsan eltelt a tizenöt perc, már mindenki ott volt, kivéve Zaynt, aki szokás szerint most is a hajával volt elfoglalva.
Olyan 10 perces késéssel hajlandó volt kijönni a szobából, de ekkor is csak Tira unszolására.
Elindultunk, és olyan egy óra kocsikázás után megtaláltuk a mozit.
-Kapucni a fejre, napszemcsit fel!-kiáltott Liam. Ez a szokásos Directione és paparazzi elkerülő hadművelet. Mármint nem akarjuk őket elkerülni, mert náluk csodásabb emberek nincsenek a földön de azért nekünk is jár szabadidő.:)
Megvettük az üdítőket és a popcornt, aztán beültünk a terembe.

Amikor vége lett a filmnek, Zayn unott fejjel jött ki, a többieket úgy ahogy feldobta a látott 'mese'.
Hazafele Niall szája egy percre sem állt be, de folyamatosan ilyeneket mondott.: 'megmondtam, hogy nem is olyan gyerekes' és hogy 'na látjátok, nem haltatok bele' na meg hogy 'az a kis izé tök aranyos volt'. Az utolsót még mindig nem tudom hova tenni..o.O
Hazaértünk, a fiúk csináltak kaját, leültünk kajálni, és bekapcsoltuk a tévét.
Pont a hírek végét elkaptuk: 'Az amerikai Directionerek már nagyon várják a fiúkat, és barátnőjüket, ugyanis 5 napot töltenek el New York-ban. A híreket tudósította Lilly Madison, a szó a stúdióé.

Goodbye Paris, hello New York.;)

18.Rész: Turné, Koncertek, Rajongók...:)♥

800 megtekintééééééééééés!!!!! Köszönöm szépen!!!!! :)
Külön köszönet Vanesszának, Stellának, Ginának, és Melittának akik folyamatosan olvassák, és várják az új részeket, emellett támogatnak az írásban!♥ 

Ui: Minden tiszteletem Eleonor-é!♥
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
*Másnap reggel*
A próba és a fotózás után nem sok időnk volt, igazából semmire nem volt időnk, mert a fiúknak délután 5-kor kezdődött a koncert.
Amikor hazaértünk, már 1 óra volt, és még sehol sem tartottunk.
-Éhes vagyooook! Gina ugye csinálsz nekem kaját? - kérdezte Niall hízelgően.
-Persze, csinálok. Kér még valaki?-Gina.
Erre mindenki el kezdett ordibálni, hogy : 'igen én is kérek' és hogy 'engem se hagyjatok ki'
-Na jó ez hülye kérdés volt..-mondta elmosolyodva Gina.
Kész lett a kaja, megebédeltünk, aztán el kezdtünk készülődni.
Fél 4-kor elindultunk az aréna felé. 4-re odaértünk. Mindenhol sikítozó lányok, helyenként pár fiú. Áttörve magunkat a tömegen, bejutottunk az épületbe. A  fiúk bementek az öltözőkbe, ezután egy gyors próba, és lassan kezdődött a koncert. Telt ház volt. Körülbelül 9000 ember lehetett az arénában. 
Elkezdődött a koncert. Mi a színfalak mögött álltunk. Szembenéztünk több ezer emberrel. Ez nagyon felemelő érzéssel töltött el szerintem mindannyiunkat.
Már kezdem érteni, miért olyan feldobottak a fiúk egy-egy koncert után.
Néha annyira szeretnék az egyik fiú helyében lenni. Érezni a több ezer, inkább több millió különleges ember törődését, akik minden helyzetben kiállnak mellettük.
A másfél órás koncert után a fiúk még boldogabban jöttek le a színpadról, mint ahogy felmentek. Persze itt is készültek képek, a fiúk adtak autogramot. olyan 7, fél 8 lehetett, amikor visszaértünk a szállodába. A fiúk fáradtan vetették le magukat a kanapéra.
-Sütiit! Süssetek sütiit!-könyörgött Niall, ahogy kivánszorgott a konyhába.
-Végül is, megérdemlitek-mondta mosolyogva Stella.
Neki álltunk sütit sütni.
Mindenki tiszta liszt lett, miután Harry 'véletlenül' kiöntötte a pultra.
Persze mindenki röhögött, mert Liamnek és Zaynnek még az orruk is csokikrémes volt.xd
A 'krémnháború' után végre elkészültek a sütik, és betettük az összeset a sütőbe.
Én bementem a Louissal közös szobába , bekapcsoltam a laptopot, és felmentem Facebookra.
Az első poszton megakadt a szemem:

Lexy posztolta ezt a képet, ezzel a felirattal: 'A csodálatos Hawaii, immár hármasban!:)x'
Ez egy kissé elgondolkodtatott. Mindig is jó élete volt, és most még csodálatosabb. Nagyon szerencsésnek tartottam, hogy ilyen férje van. Tom tényleg a legjobb barátom, bár csak volt, mert még 9-ikben elköltöztek Olaszországba, de már születésünk óta ismertük egymást. Ő az az igaz barát, aki mindenben mellettem állt..Örülök, hogy most Lexyvel van. Összeillenek, de tényleg.:)
Még nézelődtem face-n egy kicsit, aztán kiléptem, és felléptem twitterre. Újabb 2500 követő. Mondjuk ez várható volt a koncert után.
Visszakövettem pár embert, aztán innen is leléptem. Visszamentem a konyhába.
-Jókor jöttél, pont kész a süti!-mondta Zayn, és letette a tepsit a pultra. 
-Hmm, nagyon jól néznek ki!-mondta nyálcsorgatva Niall.

 Megettük a sütiket, és mivel elég későre járt, én már elmentem lefeküdni. A többiek még pakolásztak, de nekem ehhez most nem volt semmi kedvem. Nagyon fáradt vagyok, és mostanában nem is nagyon aludtam éjjelenként. Lefekvés előtt még lezuhanyoztam és fogat mostam, aztán bedőltem az ágyba. Forgolódtam, de nem tudtam elaludni. Nem sokkal később Louis is végzett a fürdéssel, és bejött a szobába. Amikor felkapcsolta a villanyt, én felültem.
-Felkeltettelek?-kérdezte.
-Nem dehogy, még nem tudok aludni, de mondjuk elég fáradt vagyok.-válaszoltam.
Visszafeküdtem, nem sokkal később Lou is lefeküdt mellém. Átölelt, és úgy el tudtam aludni. Tudom, hogy mindig azzal jövök, hogy így szeretem, meg minden, de tényleg szeretem. Nem is... inkább IMÁDOM!♥
A mai koncert döbbentett rá arra, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy a barátnője lehetek.
Más bármit megtenne azért, hogy akár egy aláírást kapjon tőlük, vagy egy közös fotójuk legyen velük.. Én meg mindig vele lehetek, bármikor megölelhetem.
Ha tudnátok, hogy most mit érzek..


Az éjjel megint rémálmom volt, és Louis megint meghalt. Ismét sírva keltem fel, azaz Louis keltett.
-Mi a baj?-kérdezte fáradt hangon.
-Megint az álom..Megint meghaltál...-mondtam szipogva.
-Nyugodj meg kicsim, itt vagyok.-mondta.
Szorosan átöleltem, és visszafeküdtünk aludni. Azt hiszem, csak a sírás miatt tudtam elaludni...

Reggel nagy csörömpölésre ébredtem. Amikor felültem, Louis nem volt mellettem. Nagy nehezen felvettem a köntösömet, és kivánszorogtam a konyhába. Megláttam Louist, ahogy egyedül próbál valamit csinálni a konyhában.
-Szia drágám..Hát te mit csinálsz?:D-mondtam, de nem bírtam ki nevetés nélkül.
-Hát..Asszem reggelit neked. Vagyis nekünk.:D-mondta.
-Többiek?-kérdeztem
-Elmentek..sétálni.

17.Rész: Induláááás.:*

Először is!
Nagyon nagyon nagyon szépen köszönöm a több mint 700 megtekintést. Rettentő jó érzés, amikor belépek, és ez fogad! Köszönöm.:*
Ennek örömére, most hozok egy újabb részt!:) Remélem tetszeni fog.x
Legközelebb akkor lesz új rész, ha minimum 2 komment lesz!:))
Ui.: Bocsi a kis időugrásért.:)) :|

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Június 15.
Ma van a nagy nap. Lexy ma megy férjhez. Nagyon várta már ezt a napot, már amióta Tom megkérte a kezét, azóta szervezi az esküvőt. Nem voltunk sokan, csak a család, beleértve Vivient is, a lányok, Louisék, Tom szülei, és néhány barátja.
Lexynek gyönyörű ruhája volt, elmondása szerint, mindig is ilyenről álmodott.

Csodálatos nap volt. Minden annyira szép, és különleges. Lexy és Tom nagyon boldogak voltak. Nem volt nagy felhajtás, mert nem szerettek volna nagy esküvőt. Körülbelül délután 1 órára hazaértünk, LExyék átöltöztek, és már indultak is a hawaii nászútra.
Én még ma összepakoltam a turnéra szükséges cuccokat. Valahogy sikerült mindent egyetlen egy bőröndbe összezsúfolnom.
Végül is 3 hónap sok idő.
Miközben pakolásztam, nem vettem észre, hogy apa ott áll az ajtómban.
-Milyen gyorsan felnőttél.-apa.-mintha csak tegnap lett volna az első születésnapod.
-Igen-sóhajtottam.-Mintha egy pillanat lett volna ez a 18 év.
-Na megyek, van egy kis dolgom, majd jövök. Szia kicsim.-azzal nyomott a homlokomra egy puszit.
Mindig is nagyon apás kislány voltam. Soha nem bírtam tőle elszakadni.
Még pakolásztam pár cuccot, rendet raktam a szobámban, aztán felléptem Facebookra.
Nem volt semmi érdekes, még Twitterre is. Itt sem volt semmi érdekes.
Kikapcsoltam a laptopot, és lementem a konyhába keresni valami kaját. Anya épp sütit sütött, azaz már kész volt. 

Leültem enni, közben ment a TV.
Épp a hírek mentek. Igazából csak fél füllel hallgattam, de valamiért felfigyeltem arra, ahogy a bemondónő ezt mondja:
'Egy elszánt fiatalember egy óriási plakátot függesztett ki az egyik toronyházra, amin ez áll: SZERETLEK DOROTHY, GYERE VISSZA HOZZÁM! JOSH.♥'
Valahogy csak ez maradt meg, bár még percekig bámultam a tévét.
-Anya, te hallottad ezt?-kérdeztem döbbenten.
-Ez a Josh gyerek nagyon elszánt...-anya.
-Csak ennyit mondasz?-én.-mindegy. Most felmegyek.
Alig hogy kimondtam, már szaladtam is fel a szobámba, előkaptam a telefonomat, és felhívtam Vanessát. Louist egyenlőre nem mertem felhívni.
-Szia Nessa, láttad a híradót?-kérdeztem, még mindig sokkosan.
-Hali..Igen láttam. Hát nem tudok szóhoz jutni.-makogta.
-Nekem mondod? Azt sem tudom, hogy hova tegyem ezt. Louist fel sem merem hívni. Már 3 hónapja folyamatosan zaklat...-borultam ki ismét a telefonba.
-Nyugodj meg. Ez a turné jót fog tenni, elfelejted teljesen, és ő is elfog felejteni téged. Probléma megoldva.-nyugtatgatott higgadt hangon.
-Igazad van. Kell egy kis szórakozás. Na mindegy, köszönöm. Most mennem kell. Majd beszélünk. Szia.
-Szia! - köszönt Nessa, és le is tette.
A telefont lehajítottam az ágyra, én pedig leültem a földre, és gondolkozni kezdtem.
Hamar eltelt az idő, megfürödtem, és lefeküdtem aludni.
Gyorsan elszállt még ez a két nap
***. 
Most 17-e este van.
Én már az 1D házban vagyok a fiúknál, a lányokkal együtt.
Reggel 7:30-kor indul a magánrepülő Párizsba. Az első koncert ott lesz.
Sorba mentünk fürödni, ezután viszonylag korán lefeküdtünk a holnapi koránkelés miatt.
Éjjel nem sokat aludtam, mert szörnyű rémálmom volt. Azt álmodtam, hogy a gép lezuhant, és csak Louis halt meg. Szörnyű érzés volt, és olyan valósághűnek tűnt, de szerencsére felébredtem.
Kimentem a konyhába, nem akartam Louist felkelteni, úgyhogy megpróbáltam halkan.
Ittam egy pohár vizet, letöröltem a könnyeket az arcomról, és visszafeküdtem aludni.
Már 4 óra volt. Reméltem, hogy legalább ezt az 1-2 órát végig tudom aludni. 
6 órakor a telefonom keltett. Louis még nem volt fent, úgyhogy fel kellett keltenem.
Felkelt, elkészültünk, mire leértünk már mindenki a nappaliban ült. 
-Mindenki kész?-Niall.
-Igen is kapitány!-mondta röhögve Harry.
-Na gyerekek, húzzátok a cipőtöket és induláááás! -Liam.
***
Kiértünk a reptérre, felszálltunk a repülőre, de engem elnyomott az álom.
Zayn keltett fel:
-Dorii!! 20 perc és Párizsban vagyunk! - mondta kedvesen.
Leszálltunk a gépről, és elindultunk a szálloda felé, ami nem is volt annyira messze. 
A mai nap szinte csak a pihenésről szólt, csak estére mentünk el egyet sétálni az Eiffel-toronyhoz.
Iszonyatosan szép látvány. Bár már voltam itt, mindig is lenyűgözött a város szépsége.

Megint éreztem, hogy Louis igazán kiáll mellettem, és tényleg szeret. Elmondhatatlan, hogy mennyire jó érzés.
Imásom ezt a fiút, és jöhet akárki, elém állhat, akár még a csillagokat is lehozhatja nekem, én akkor is Louist választanám.

Sétálgattunk még a toronynál, csináltunk pár képet, aztán hazamentünk, lefeküdtünk aludni, mert rettentően lefárasztott minket az utazás.

Reggel a fiúkra várt egy próba, és egy fotózás. 
Mi természetesen elkísértük őket, aztán beültünk egy étterembe kajálni.
Persze itt is voltak directionerek, de még ez sem tudta elrontani a napunkat...:)

19.Rész tartalmából: Turné, Koncertek, Rajongók..:)♥

16.Rész-Ugye nem?

KÖSZÖNÖM A TÖBB MINT 600 MEGTEKINTÉST! TUDOM, HOGY NEM SOK, DE NEKEM NAGYON SOKAT JELENT! ♥
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Reggel fél hatkor elmentünk aludni. Nem sokat aludtunk, délben már mindenki felkelt.
-Ki kér kaját a Nando's-ból?-Niall.
-Szerintem mindenki.:D-Stella.
-Akkor rendelek jó sok mindent.-csillant fel Niall szeme. (:D)
Nem sokkal később megérkezett a kaja, leültünk enni. Körülbelül két perc múlva csengettek.
-Kinyitooooom!-kiabáltam.
Az ajtó mögött egy futár állt, kezében egy nagy csokor virággal:

-Dorothy Edwards-ot keresem.-mondta a futár.
-Én vagyok.-mondtam.
A kezembe nyomta a virágot, és elment.
Az üdvözlőkártyán ez állt:
'szeretlek. Josh.x'
-Louiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiis!!!! - szaladtam vissza a konyhába.
-Igen kicsim!? - Louis.
-Josh..küldött..-én
-Azt a...-próbált mondani valami megfelelőt Gina, de nem találta a tökéletes szót.
-Nekem már nagyon elegem van belőle.-mondtam, és a kukába dobtam az egész csokor virágot.-Nem tudja felfogni, hogy nem akarok tőle semmit? Ennyire fogyatékos? Komolyan mondom, ha most nem lenne, ki kellene őt találni. - miközben én kiborultan járkáltam fel-alá a konyhában, a többiek meg sem mertek szólalni. Látták rajtam, hogy nagyon ideges vagyok.
Ezután nem szóltam egy szót sem, berohantam a fürdőbe, becsaptam az ajtót, leültem a földre, és sírni kezdtem.
Azt hittem, tökéletes életem van. De előbb az igaznak hitt terhesség,most meg ez..Én nem tudom már mit gondoljak.
*kopogás*
-Ki az?- kiáltottam az ajtó felé, gyorsan letörölve a könnyeimet.
-Louis vagyok. Bejöhetek?-Louis.
-Persze.-én.
-Te sírsz?-Lou
-Csak sírtam.-én
*Louis szemszöge*
Amióta össze jöttem Dorival, azóta nem sokszor láttam őt sírni, de akárhányszor sírt, engem is nagyon megérintett, hogy szomorúnak láttam. Ő egy életvidám lány, szinte mindig mosolyog.
-Én ezt már nem értem. Annyira elegem van már, és annyira szeretném, hogy eltűnjön a föld színéről.-Dori.
-Tudom, hogy eleged van. És hidd el, meg fogja kapni a méltó büntetését. -én.
Nem bírtam tovább Dorit sírni látni. Magamhoz öleltem. Lehetetlen elmondani, hogy mennyire beleszerettem.
*Dori szemszöge*
Hirtelen megcsörrent Lou telefonja
-Igen? Mikor? Mennyi időre? Értem. Köszönöm. Megmondom. Visszhall!- én csak ennyit hallottam a beszélgetésből.
-Mit akart?-kérdeztem kíváncsian.
-Turnénk lesz..És eddig úgy néz ki, hogy jöhettek velünk.-Louis
-De..Mikor lesz?-kérdeztem még kíváncsibban.
-Június 18-án indulunk.-Louis.
-Értem.. Anyuékkal kell megbeszélnem.-én.
-Siessetek mááár!!! Másnak is szüksége van erre a szent fürdőre!-dörömbölt Niall az ajtón.
-Na gyere menjünk ki.-Louis.

-Na végre már, hogy kifáradtatok! Köszönöm!- szaladt be Niall egyből.
 Lementünk a nappaliba, és mindenkit odahívtunk.
-Az a helyzet.. Hogy lányok... Nyárra ne nagyon tervezzetek semmit.-Louis.
-Mert?-Stella.
-Turnéra megyüüünk!!!!-én.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁ!! TURNÉRA MEGYÜNK HURRÁÁÁÁÁ!-ordítozott Harry, és szaladt 3 kört a házban.

-Mi már megyünk, majd írok facen, vagy SMS-t, hogy anyuék mit szóltak.-Tira.
-Mi is írunk majd.-Stella, Gina, Vanessa.
-Oké, sziasztok. Vigyázzatok magatokra!
Én még maradtam, hiszen itt akartam tölteni a hétvégét, bár azt hittem, hogy legalább itt nyugalom lesz. Bár eddig nem volt semmi olyan jó.
-Louis! Nem lenne kedved sétálni egyet?-kérdeztem.
-De mehetünk. :)-mondta.
Elindultunk sétálni. Amikor a parkba értem, megláttam Josht.
-Ugye nem...?-kérdezte Lou
-De igen, ő az. Kapucnit fel, napszemüveget elő és tégy úgy, mintha kocogni jöttél volna!-mondtam nevetve.
Ez általában a kissé 'nyomulós' directionerek ellen hatásos, remélem Josh ellen is az lesz.
Hát igen, és sikerült. Simán elment mellettünk.
Beültünk még egy kávézóba, és a romantikus pillanatokat a telefonom csörgése zavarta meg.
 Niall volt az.
-Igen, Mr Horan, mit parancsol?
-Ugye hoztok nekem kaját? Már megint elfogyott minden, a többiek pedig lusták elmenni.-mondta viccesen.
-Oké, viszünk, most mennem kell. Szia.-kinyomtam, és zsebre vágtam a telefonomat.
Elmentünk még ugye bevásárolni, ezután hazamentünk.
Niall már csillogó szemekkel várt minket az ajtó előtt.

 

-Végre, hogy megjöttetek! Azt hittem éhen halok!-mondta nevetve.
Leültünk kajálni, és közben beszélgettük. Ezt a telefonom újabb csörgése zavarta meg.
-Szia Vanessa.-szóltam bele.
-Szia. Az a helyzet, hogy a szüleink engednek a turnéra.-ordított a telefonba.-Anyukád pedig pont itt van nálunk, és megkérdeztem ő is.És..
-És mit mondott??-vágtam közbe.
-Jöheeeeeeeeeetsz!!!!-ordított még nagyobbat.
-Ezzaaaaaaaaaaaaaaaaaz!! Na most megyek! Majd beszélünk sziiiiia! - nyomtam ki a telefont.
Elmeséltem a fiúknak a jó hírt, persze már sejtették a beszélgetésünkből.
-Jönnek a lányok is, jönnek a lányok is!-futott Harry még három kört a házban, de most magával rántotta Niallt is.

17.Rész tartalmából: Induláááás.:*

15.Rész-Ezt nem tudom elhinni..

Meg lezz két hozzászólás,úgyhogy meghoztam az új részt!:))

Ja és Jim Dorothy apja, Christin Dorothy anyja.:)))
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Rengeteget  beszélgettünk még a fiúkkal. Este 10 felé jöttek meg anyuék, addig a fiúk itt voltak velem.
-Azt hiszem..Mi most megyünk. -Niall.
-Oké.Ha Dori nem bánja, én maradok-Louis
-Nem, dehogy. Maradj nyugodtan!-mondtam,és odabújtam Louhoz.
-Akkor majd találkozunk.-fordult Harry Louishoz és ismét szorosan átölelte.
Elköszöntünk a fiúktól, és elmentek. Láttam Louison, hogy még mindig nagyon rossz állapotban van.
Anyuéknak is beszámoltam a ma történtekről.
-Kicsim. Akármi van, szólj.-apa.
-Rendben apa, szólok.-én.-Most viszont el megyek lefeküdni. Elfáradtam nagyon. Louis jössz?
-Persze.Két perc és megyek.-mondta.
Felmentem, gyorsan lezuhanyoztam.
*Louis szemszöge*
-Tudja Jim, én aggódom Dori miatt. Az a barom bármit tehet vele.-én.
-Én is nagyon féltem. Valamit tennünk kell.-Jim
-Régen Josh nem volt ilyen. -Christin.
-Nem tudom mi lehet a baj.. Na felmegyek Dorihoz. Jóéjszakát!-én.
-Jóéjt Louis!!-mondták egyszerre.
Felmentem, és láttam hogy Dori az ágyon ül, kezében egy képpel, amin ketten vagyunk.
-Min gondolkodsz?-Szólítottam meg.
-Öhm..Semmin. Csak annyira imádom ezt a képet.-mondta
-Nekem is bejön.-mondtam, és leültem mellé az ágyra.
-Ugye tudod, hogy sosem foglak elhagyni?-Dori.
-Igen tudom. És én sem téged. Jöhet akárki, te mindig is az enyém leszel. Szeretlek.-szorosan átöleltem, és nyomtam egy puszit a homlokára.
Lefeküdtünk, és hamar elaludtunk. Szerencsére holnap szombat és semmit nem kell csinálnunk...
*Dori szemszöge*
9:23-kor a telefonom csörgésére ébredtem.
Próbáltam felvenni csukott szemmel, de nem igazán ment, úgyhogy muszáj volt felkelnem.
Ismeretlen szám hívott. Általában nem szoktam felvenni, de ha már fel keltett, ajánlom, hogy valami fontosat akarjon az a valaki aki hívott.
-Igen, tessék!?-szóltam bele kómásan a telefonba.
-Szia szerelmem, Josh vagyok..arra gondoltam, hogy randizhatnánk, és...-mondta teljesen higgadtan, mint ha mi sem történt volna.
-Egy, nem vagyok a szerelmed, kettő ne hívogass, és három, veled mennék el utoljára randizni! - ordítoztam, és lecsaptam a telefont az éjjeliszekrényre.
-Neked is jó reggel!-ült fel az ágyban Louis.
-Édesem, ne haragudj, hogy fel keltettelek , de ez a bunkó hívogat, és na..
-Most fogom elintézni!-mondta egyre idegesebben.
-Hagyd! Ne! Úgy is abba fogja hagyni!-nyugtatgattam.-Inkább ezt a hétvégét töltsük együtt. Mit szólnál ahhoz, hogy ha az 1D-házban valami bulit csinálnánk? 
-Rendben. Én hívom a fiúkat, te pedig a csajokat.-Louis
Felhívtam mindenkit, kivéve Laurát, vagy is őt is, csak ő szokás szerint nem vette fel. Gondolom Justinnal van.
Ki keltünk az ágyból, megcsináltam a hajam, felöltöztem,stb..:

Összepakoltam még pár cuccot, reggeliztünk, és elindultunk a fiúkhoz. A lányoknak azt mondtam, hogy délután 3-ra jöjjenek, szóval addig még volt időnk rendet rakni.
-Sziasztok skacok!-kiáltottam el magam, ahogy beléptem a házba.
-Sziaaaaaaa! Ugye hoztatok kaját?-Ugrott elém Niall .
-Öhm, nem nem hoztunk, de majd csinálok neked szendvicset!
-Én is kérek!-Liam
-Nekem is jöhet!-Zayn.
-Én is, én is, én is!!!-Harry.
-Jó, akkor kap mindenki.:D-én
Neki álltam szendvicseket gyártani. Mire kész lettem, Niall már ugrándozott, és már azt sem tudta hogy mit csináljon, annyira éhes volt..
-Jöhettek enni, kész a kaja! - szóltam nekik.
Miközben ettünk, Louis elmondta a ma reggeli telefonos sztorit.
Ismét Niall volt ismét a legjobban meglepődve, de most Harry is értelmes fejet vágott..

Zayn és Liam, pedig azt sem tudták, hogy mit tegyenek. Akárcsak Louis, ők is meg akarták találni Josh-t, és végre leállítani..
Sikerült őket megnyugtatni valahogy.
Ezután még rendet raktunk, és időközben a lányok is megérkeztek.
El kezdődött a 'buli'.
Már olyan 5 óra lehetett, amikor csengettek.
-Niall! Te rendeltél kaját?-kérdeztem kíváncsian.
-Nem, most nem én voltam,-mentegetőzött.
-Mindegy, kinyitom. Bár nem várunk senkit.-Harry.
Liam lehalkította a zenét. Hallottuk, ahogy nyitódik az ajtó, és ahogy Harry kicsit hangosabban megszólal.
-Te mi a jó büdös francot keresel itt? -Harry.
-Dorothyt. Gondolom itt van. - Josh.
-Semmi közöd hozzá..és ha itt van?  -Harry.
-Ha ennyire nagy pofád van, akkor gyere, játsszuk le! -Josh
-Gyere kölyök.. na most legyen nagy a szád.-Harry.
Josh meg akarta ütni Harryt, de Harry elkapta Josh kezét, és visszakézből bevert neki egyet. Ekkor már a fiúk is mögötte álltak.
-Ha még egyszer Dori közelében leszel, vagy valami, hidd el megkapod a párját.-Liam.
Joshnak persze már nem volt akkora szája, megfogta magát és elhúzott a kapu felé.
-Úgyis az enyém lesz! Ti meg senkik vagytok! - Fordult vissza.
Louis utána akart menni, de a fiúk szerencsére lefogták.
Nem bocsájtanám meg magamnak, ha bármi baja is esne.
Persze én és a lányok végig néztük az egész jelenetet.
Amikor Josh elment, odajött hozzám Harry, és megölelt.
-Köszönöm.-mondtam neki.
-Semmiség. Értetek bármit.-mondta Harry és elengedett.
-Ezt nem tudom elhinni. Komolyan mi lesz még? - Zayn.
-Nem tudom, de remélem tanul ebből. Legalább egy kis időre felszívódik.-én
-Hagyjuk ezt a barmot, felejtsük el, és relaxáljuuunk bulival.-Tira.
-Igaza van. Elvégre azért jöttünk.-Stella.
Gina és Niall egész este egymással voltak elfoglalva, azután bementek Niall szobájába, kulcsra zárták az ajtót, és nem tudjuk, hogy mi történt ott, bár sejtettük..:D
Legalább nekik rendben van az életük. Úgymint Vanessának és Harrynek, Stellának és Liamnek, vagy Tirának és Zaynnek.
Mi még buliztunk , közben jött egy SMS Lexytől:
'sziia. van két jó hírem. az egyik, hogy július 16-án lesz az esküvőnk. a másik pedig...hogy terhes vagyok!!xoxo' 
Na még nekik is jól alakul az életük. Miért mindig velem történik minden ilyen??
Nem hiszem el, hogy mindig van valami.. Kezd elegem lenni. De Louis miatt erős tudok maradni. Ő az, aki  miatt minden reggel felkelek..
***
Niall és Gina végre kijöttek a szobából.
-Fiúk! Nem akartok valamit énekelni nekünk??-Vanessa.
-De énekelhetünk! Mit szeretnétek? - Liam
-More than this!- kiáltottuk kórusba.
Ez volt a csapat kedvenc dala.
Énekelgettünk, táncoltunk még, körülbelül hajnal 5-ig. 
A lányok is itt aludtak ma...Ekkor még nem is sejtettem mi vár még rám...

16.Rész tartalmából: Ugye nem?

14.Rész: Hogy mi van?

MINIMUM KÉT KOMI UTÁN JÖN A KÖVETKEZŐ RÉSZ!:)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Reggel, ugye Louis vitt suliba. Kitett a suli előtt, ő pedig ment valami megbeszélésre. 
Amikor a szekrényemhez léptem, egy ismerős hang szólított meg. Nem esett le rögtön, hogy ki az..
Amikor kor hátra fordultam, Josh állt mögöttem. Az előző barátom. Amikor szakítottunk, nagyon megbántott, és soha többé nem akartam róla hallani, de szerencsére jött Louis, és sikerült őt elfelejtenem. 
-Szia..-Szólt hozzám.
-Szia. Te mit keresel itt?-kérdezte vissza eléggé meglepődve.
-Jöttem hozzád. És hogy bocsánatot kérjek..-Josh.
-Te még ezek után ideállítasz hozzám? Most ez komoly?-én
-Igen..Visszaköltözünk Londonba. És szeretném ha újrakezdenénk..-Josh
-Figyelj, nem lehet. De most rohanok. Szia.-Szerencsémre pont megérkeztek a lányok.
A termünk felé vettük az irányt. Közben zavartan elmondtam nekik az előbbi incidenst.
-Hogy mi van? De ez a barom hogy került ide?-kérdezte tágra nyílt szemekkel Stella.
-Fogalmam sincs, de nagyon remélem, hogy minél gyorsabban felszívódik!-mondtam egyre mérgesebben..
-Nyugodj meg! Ne idegesítsd fel egy ilyen bunkó miatt magad!- Vanessa.
Belépve a terembe elfoglaltuk a helyünket. Ma valahogy nagyon zajos volt az osztály. 5 perc késéssel megérkezett Mrs. Gomez is.
-12/D! Csönd legyen már!-kiáltott az osztályra Tanárnő. Igazán jó osztályfőnök volt, de néha tényleg nagyon ijesztő volt.Az osztály el is hallgatott.-Ki kezdi a felelést IV.Béláról? Senki? Nincs jelentkező? Akkor bízzuk a véletlenre!-Na ezt a részt utáltam. Ilyenkor felcsapja a naplót, és hát valahogy mindig rám esett a választás.
-Dorothy Edwards! Nos Miss Edwards! Kezdheti!
-Hát tanárnő.. Az a helyzet, hogy nem igazán tudom, de..-makogtam..
-Rendben, most megúszod. Nem írom be az egyest. Mivel ennyire sok jelentkezőnk volt, jövő órán dolgozat!-mondta teljesen higgadtan.-Most pedig nyissátok ki a könyveteket a 245-ik oldalon!
Nem is nagyon figyeltem, hogy mi történik körülöttem. Egész végig a Josh-sal  folytatott "beszélgetés" járt a fejemben. Eszembe jutott, mennyit sírtam miatta.
Nem tudom, hogy gondolta, hogy mind ezek után ide állít és csak úgy el van rendezve minden.
Mondjuk Josh, az a tipikus szépfiú, aki azt hiszi, hogy neki minden sikerül.. Csak most nem..
***
Kicsengettek. Végre.
Még volt négy órám: Rajz, tesi,biosz és német. Ezek is úgy ahogy gyorsan elteltek.
A lányokkal együtt indultunk haza. Az utcánkba befordulva megláttam Josh autóját a kapunk elpőtt. Hát ez szuperszónikus. Mi a francot keres ez itt?
-Na sziasztok! Holnap majd találkozunk!-szóltam a lányokhoz, amikor már a házunk elé értem.
-Szia édes. Jó hogy itt vagy. Már vártalak.-Josh.
-Mi az hogy édes? Meg mi az hogy vártál? Mi a jó francot keresel itt?-vontam kérdőre.
-Téged kereslek.-Josh.
-Most azonnal menj el!-én.
-Igaza van! Húzz el innen!-szólt közbe Louis, és közben megfogta a derekam.
-Mert? Ki vagy te itt? Azt hiszed mert van pár dalotok te nagy ember vagy?-Josh.
-Most takarodj innen, mert különben...-Louis.
-Mert mi lesz?-kérdezte Josh, miközben gúnyosan röhögött.
-Hidd el nem lesz jó vége!-mondta Louis.
-Jó..most elmegyek. De találkozunk még édes.-Szólt hozzám, és simogatta meg az arcom, bár én egyből elrántotta a fejem.
***
-Ez ki volt?-Louis.
-Josh... még 10-ben jártam vele, de szakítottunk...és elköltöztek Írországba. De nem akarok erről az egészről beszélni.
-Rendben. Megértem.-Húzott magához, és megcsókolt.
-Köszönöm, hogy segítettél.-mondtam,és én is megcsókoltam
-Érted bármit.-Louis.
Bementünk a házba, senki nem volt itthon, felmentünk a szobába, én laptopról, Louis pedig telefonról felmentem Facebookra.
45 értesítés, 3 üzenet.
Először az üzit néztem meg. 
Az egyik Stellától jött, amiben megkérdezte, hogy mi is lesz a töri dolgozatban, mert nem figyelt,mivel órán Liamről ábrándozott.
A másik Lexytől jött, hogy ma Tomnál alszik,  úgyhogy ne várjuk.
A harmadik pedig... kitől is jöhetett volna? Hát persze hogy Josh-tól. Ezt írta:
'Szia szerelmem. Úgy is az enyém leszel.. Az a Tomlinson gyerek pedig egy senki. Puszika.;) xoxo.
Ahogy megmutattam Louisnak, felpattant az ágyról és egyből meg akarta keresni.
-Nem ér annyit, hogy bármi bajod is legyen.!-húztam vissza az ágyra.
-De ne csinálja azt amit csak szeretne. -Louis.
-Úgysem csinál semmit. És ne félj attól, hogy elhagylak miatta. Téged mindennél jobban szeretlek!-én.
-Én is szeretlek Életem!-mondta és újra megcsókolt.
Megszólalt a Little Things. Azaz csörgött Louis telefonja.
-Igen?...Oké...Szólok nekik, és indulunk.. Köszönöm. Viszhall!-tette le a telefont.-Mennünk kell próbálni.
-Rendben. Majd hívj, vagy gyere. Szeretlek.-mondtam
-Én is szeretlek. Hívj ha akármi van- Louis
Felvette a kabátját, adott még egy puszit, és lerohant a földszintre, onnan pedig a kocsijához.

Én pedig belemerültem a tanulásba. Anyuék ma későn érnek haza.
Miután végeztem a tanulással, bekapcsoltam a laptopot, és felmentem twitterre. Alig voltam fent 10 percig, hallottam, hogy valaki énekel. Először azt hittem, hogy csak a tévében, de amikor rápillantottam, épp egy reklám ment, amiben nem igazán énekeltek.
Gondoltam kinézek az erkélyre, hogy nem- e éppen valamelyik szomszédunk bulizik-e ár megint.
Ahogy kiléptem, megláttam Josh-t, ahogy éppen térden állva egy csokor virágot nyújtva felém épp szerenádot ad nekem az ablakom alatt. Egy kicsit meghatódva, de idegesen reagáltam le a dolgot!
-Mondtam már hogy nem akarok tőled semmit! Menj el!
-De én szeretlek, és azt akarom, hogy gyere vissza hozzám!
-Nem. Barátom van..és amúgy is.. Mit is csinálok? Nem tartozom neked magyarázattal! Na a viszont nem látásra! - ezzel becsaptam az erkély ajtót, és elhúztam a függönyt. Gyorsan leszaladtam, és kulcsra zártam a bejárati és a hátsó ajtót.
Visszamentem a szobámba, felkaptam az éjjeliszekrényemen heverő telefonomat, és felhívtam Louist.
Elmeséltem hogy itt szerenádozott, és el is zavartam, mire ő csak annyit mondott:
-Nem lesz ennek jó vége. El fogom intézni azt a kis barmot! Ne aggódj szerelmem! Ha végeztem át megyek, de most mennem kell! Szeretlek.
-Oké, szeretlek..-Nyomtam ki a telefont.

Hát mi lesz még? Nagyon elegem van ebből a srácból.. Miért nem tud ez engem végre békén hagyni?
Írtam a lányoknak is Twitteren, persze meglepődve válaszoltak. Ők sem értették, hogy mit akar.
7:45-kor csengettek. Lementem, kinyitottam az ajtót. Szerencsére a fiúk álltak az ajtómban.
Meséltem még nekik Josh-ról..
-Akármi van, ránk számíthatsz.-Zayn
-Mi el intézzük!-Liam.
-Nem engedhetjük meg, hogy ez a barom akár mit is csináljon veled, vagy akárkivel.-Niall.
Harry közben odalépett Louishoz és szorosan átölelte. Nagyon látszott Louison, hogy nagyon aggódik.
Szüksége volt most a barátokra. Félt attól, hogy elhagyom. De soha nem tennék ilyet, hiszen mindennél jobban szeretem, és vele szeretném leélni az életem...

<-- Ő Josh. Mondjuk ez egy 10-es kép, de igazából nem sokat változott.



15.Rész tartalmából.: Ezt nem tudom elhinni..

13. Rész- Ez most negatív, vagy pozitív?

Már 4 hónap eltelt, most április van..
Mostanában nem igazán van időm sok mindenre. A dolgok változatlanok, Louissal még együtt vagyunk, Vivien még a nagyiékkal él.
Gőzerővel készülünk az érettségire.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
6:30-kor csörgött a telefonom. Hurrá..hétfő van.
Felkeltem nagy nehezen, fogat mostam, megcsináltam a hajam, és felöltöztem:

Amikor lementem a konyhába, a reggeli az asztalon várt, mellette egy kis levéllel:
Lexy este elment, nekünk pedig korán kellett bemennünk. Délután jövünk.
Puszi: Anya.x
Összeszedtem a könyveimet, és elindultam a suliba. Útközben találkoztam a lányokkal.
 *Gina szemszöge*
-Sziasztoook! Hogy telt a szünet?-én.
-Lehetett volna jobb is..:D-Tiara
Ahogy Dorira pillantottam, úgy láttam, nincs valami jól.
-Dori! Minden rendben van?-én
-Persze, csak egy kicsit szédülök, de minden rendben.-Dori
Beértünk a suliba. Az első óra kémia volt, a második fizika, a harmadik matek, és utána két magyar.
Dorinak a kedvenc órája a kémia, mindenhez volt hozzá szólása, de úgy látszik, hogy a szédülés nem múlt el.
-Hé add oda ezt a levelet Dorinak - nyomtam Stella kezébe egy kis papírfecnit, amin ez állt : Ha jól érzd magad nézz rám.
De nem nézett rám. 
-Mrs. Parks ... Lemehetek Mrs. Stinson-hoz az orvosiba? Nagyon fáj a fejem, és szédülök..
-Persze Dori, menj csak!
*Dori szemszöge*
Az orvosi felé vettem az irányt. Aztán eszembe jutott valami.. Gyorsan be rohantam a mosdóba, és felhívtam anyut.
-Anyu! Gyere értem a suliba! Rosszul vagyok, majd elmondok mindent.Szia!
Meg sem vártam, hogy annyit mondjo 'szia', le tettem a telefont.
Rohantam vissza a terembe.
-Mrs Parks! Mrs. Stinson azt mondta, menjek haza.
-Rendben. Pakolj össze és mehetsz. Jobbulást.
-Köszönöm.
Összepakoltam a cuccom, és ránéztem Vanessára, és utaltam arra, hogy hívjon fel szünetben...
Mire kiértem a suli elé, anyu már várt rám.
-Szia Kicsim! Mi a baj?-anya
-Szerintem...Terhes vagyok...-én
-Tessék? Hát ez fantasztikus!:) Gratulálok!-anya
-Hát...öhm...Köszönöm..Figyelj, elvinnél a gyógyszertárba?-én
-Persze, ülj be a kocsiba.
Pár perc alatt oda értünk, megvettem a tesztet, és hazamentünk. 
-Rohannom kell vissza dolgozni!-anya
-Oké, de apának egy szót sem!
-Rendben..Szia! 
És már el is ment. 
Pontosan Fél kilenckor csörgött a telefonom. Vanessa volt az.
-Szia. Miért kellett felhívjalak?
-Hali. Suli után egyből gyertek hozzám! Fontos!-én
-Oké, ott leszünk- kiáltották kórusba a lányok.
Nagyon meg voltam rémülve. Louist nem mertem felhívi. Végül felhívtam, és megkértem, hogy jöjjön át.
 -Szia Édesem! Hogy hogy itthon vagy?- kérdezte, ahogy belépett az ajtón.
-Szia, hát van egy kis gubanc...-én
Lou olyan értelmes fejet vágott, mint amilyen szokott, amikor nem ért valamit..
-Lehet hogy...terhes vagyok..
-Szóhoz sem jutok-ült le meglepődöttségében a kanapéra.
-De nem bitos, sőt, egyáltalán nem biztos, csak lehet...-mondtam mentegetőzve.
-Nugodj meg kicsim. Semmi baj nem lesz.!-Louis.-Vettél tesztet?
-Igen, de nem merem megcsinálni. Majd ha a lányok itt lesznek, megcsinálom.-én.-Itt maradsz velem?
-Persze, itt maradok.-mondta Louis és megpuszilt.
Megnéztünk egy filmet, és én elaludtam. 
Amikor felkeltem már dél volt.
-Uram Isten. Louis miért nem keltettél fel?-én.
-Nem akartalak! Olyan édesen aludtál!!!-mosolyodott el, miközben a konyhában keresgélt valami ehetőt.-Úgy látszik el kellene menni bevásárolni.-Ahogy kimondta, csengettek.
A fiúk álltak az ajtóban (kivéve Zaynt) , egy hatalmas szatyor kajával.
-Gondoltunk hozunk egy kis kaját..:D- Niall.
-Hm... Gondolatolvasók- Szólalt meg Louis.
Kipakoltuk a kaját, összedobtunk egy pizzát, és leültünk beszélgetni.
-Apropo, hol van Zayn?-én.
Ahogy kimondtam, kicsapódott az ajtó, Zayn rohant befele, közben ordított:
-ADJATOK EGY TÜKRÖT, LÉGYSZI ADJATOK EGY TÜKRÖT!!!!
-Mi lett veled jóember?-kérdezte röhögve Harry.
-A hajam, a hajam!! - mondta Zayn, és körbe körbe futkosott a nappaliban, mivel nem talált tükröt.-Szétment a hajam!
-De hát most is olyan tökéletesen áll, mint mindig..-mondta Liam szintén nevetve.
-Ja amúgy a folyosón van a tükör, de azt hittem tudod...-én
-Mivel szinte mindig ott áll, amikor itt vagyunk-Niall.
Zayn szaladt a tükörhöz, mi pedig csak ennyit hallottunk:
-Hmmm..Te Isten.. Szexi vagy mint mindig...És a hajad...
Nem kell mondanom, mindenki a hasát fogta a nevetéstől.
-Kész a PIZZAAAAA!- kiáltott fel Niall, és rohant a konyhába.
Közben csengettek.
-Úgy hallom megjöttek a lányok-Louis.
-NYITVAVAAAAAAAAAAAAAAN!!! GYERTEK!- ordíottam el magam, ha már itt mindenki ordít.
Elmondtam mindenkinek hogy mi a téma.
Niall volt a legjobban meglepődve.

 Azt hittem Gina lesz az aki nagyot fog nézni, de tévedtem...
-Csinál már meg azt a teztet, már nagyon kíváncsi vagyok!! - Stella.
Felmentem, és megcsináltam.
Lefelé már könnyes szemekkel jöttem. Louis odasietett hozzám, és szorosan átölelt.
-Nem vagyok terhes.-suttogtam a fülébe.
-És most miért sírsz? Nem akartál gyereket még, vagy tévedek?-Louis
-Nem, igazad van, de akkor is... -én.
-Oké, nyugodj meg. Kérsz egy pohár vizet?-Louis
- Igen, az jó lenne, köszönöm.
Tudattam a többiekkel, hogy nem lesz kis Tomlinson...Egyenlőre.
Megnéztünk még egy filmet. Közben Lexy hazajött, és nagyon boldog volt.
-Tom megkérte a kezem!!-ugrándozott örömében!
-Úristen ez csodás!-Hangzott el a 'válasz' egyszerre.
Ünnepeltünk egy kicsit, közben hazaértek anyuék, és elmeséltem nekik is mindent. A többiek hazamentek, de Louis itt maradt.
Összepakoltam a holnapi cuccom, vacsiztunk, lefürödtünk, és lefeküdtünk aludni. Úgy látszik csak egy kis betegség volt a reggeli jelenetem.
Én hamar elaludtam, mert nagyon kimerített a sok sírás.
Reggel felkeltem, ismét fogmosás, hajcsinálás, öltözés stb. Ma ezt vettem fel (igaz már tavasz volt, de még hűvös volt az idő) :

Ma Louis vitt suliba. Amikor elköszöntünk, ő ment haza, én pedig ugye hát mentem a suliba..

14.Rész tartalmából: Hogy mi van?:o