14.Rész: Hogy mi van?

MINIMUM KÉT KOMI UTÁN JÖN A KÖVETKEZŐ RÉSZ!:)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Reggel, ugye Louis vitt suliba. Kitett a suli előtt, ő pedig ment valami megbeszélésre. 
Amikor a szekrényemhez léptem, egy ismerős hang szólított meg. Nem esett le rögtön, hogy ki az..
Amikor kor hátra fordultam, Josh állt mögöttem. Az előző barátom. Amikor szakítottunk, nagyon megbántott, és soha többé nem akartam róla hallani, de szerencsére jött Louis, és sikerült őt elfelejtenem. 
-Szia..-Szólt hozzám.
-Szia. Te mit keresel itt?-kérdezte vissza eléggé meglepődve.
-Jöttem hozzád. És hogy bocsánatot kérjek..-Josh.
-Te még ezek után ideállítasz hozzám? Most ez komoly?-én
-Igen..Visszaköltözünk Londonba. És szeretném ha újrakezdenénk..-Josh
-Figyelj, nem lehet. De most rohanok. Szia.-Szerencsémre pont megérkeztek a lányok.
A termünk felé vettük az irányt. Közben zavartan elmondtam nekik az előbbi incidenst.
-Hogy mi van? De ez a barom hogy került ide?-kérdezte tágra nyílt szemekkel Stella.
-Fogalmam sincs, de nagyon remélem, hogy minél gyorsabban felszívódik!-mondtam egyre mérgesebben..
-Nyugodj meg! Ne idegesítsd fel egy ilyen bunkó miatt magad!- Vanessa.
Belépve a terembe elfoglaltuk a helyünket. Ma valahogy nagyon zajos volt az osztály. 5 perc késéssel megérkezett Mrs. Gomez is.
-12/D! Csönd legyen már!-kiáltott az osztályra Tanárnő. Igazán jó osztályfőnök volt, de néha tényleg nagyon ijesztő volt.Az osztály el is hallgatott.-Ki kezdi a felelést IV.Béláról? Senki? Nincs jelentkező? Akkor bízzuk a véletlenre!-Na ezt a részt utáltam. Ilyenkor felcsapja a naplót, és hát valahogy mindig rám esett a választás.
-Dorothy Edwards! Nos Miss Edwards! Kezdheti!
-Hát tanárnő.. Az a helyzet, hogy nem igazán tudom, de..-makogtam..
-Rendben, most megúszod. Nem írom be az egyest. Mivel ennyire sok jelentkezőnk volt, jövő órán dolgozat!-mondta teljesen higgadtan.-Most pedig nyissátok ki a könyveteket a 245-ik oldalon!
Nem is nagyon figyeltem, hogy mi történik körülöttem. Egész végig a Josh-sal  folytatott "beszélgetés" járt a fejemben. Eszembe jutott, mennyit sírtam miatta.
Nem tudom, hogy gondolta, hogy mind ezek után ide állít és csak úgy el van rendezve minden.
Mondjuk Josh, az a tipikus szépfiú, aki azt hiszi, hogy neki minden sikerül.. Csak most nem..
***
Kicsengettek. Végre.
Még volt négy órám: Rajz, tesi,biosz és német. Ezek is úgy ahogy gyorsan elteltek.
A lányokkal együtt indultunk haza. Az utcánkba befordulva megláttam Josh autóját a kapunk elpőtt. Hát ez szuperszónikus. Mi a francot keres ez itt?
-Na sziasztok! Holnap majd találkozunk!-szóltam a lányokhoz, amikor már a házunk elé értem.
-Szia édes. Jó hogy itt vagy. Már vártalak.-Josh.
-Mi az hogy édes? Meg mi az hogy vártál? Mi a jó francot keresel itt?-vontam kérdőre.
-Téged kereslek.-Josh.
-Most azonnal menj el!-én.
-Igaza van! Húzz el innen!-szólt közbe Louis, és közben megfogta a derekam.
-Mert? Ki vagy te itt? Azt hiszed mert van pár dalotok te nagy ember vagy?-Josh.
-Most takarodj innen, mert különben...-Louis.
-Mert mi lesz?-kérdezte Josh, miközben gúnyosan röhögött.
-Hidd el nem lesz jó vége!-mondta Louis.
-Jó..most elmegyek. De találkozunk még édes.-Szólt hozzám, és simogatta meg az arcom, bár én egyből elrántotta a fejem.
***
-Ez ki volt?-Louis.
-Josh... még 10-ben jártam vele, de szakítottunk...és elköltöztek Írországba. De nem akarok erről az egészről beszélni.
-Rendben. Megértem.-Húzott magához, és megcsókolt.
-Köszönöm, hogy segítettél.-mondtam,és én is megcsókoltam
-Érted bármit.-Louis.
Bementünk a házba, senki nem volt itthon, felmentünk a szobába, én laptopról, Louis pedig telefonról felmentem Facebookra.
45 értesítés, 3 üzenet.
Először az üzit néztem meg. 
Az egyik Stellától jött, amiben megkérdezte, hogy mi is lesz a töri dolgozatban, mert nem figyelt,mivel órán Liamről ábrándozott.
A másik Lexytől jött, hogy ma Tomnál alszik,  úgyhogy ne várjuk.
A harmadik pedig... kitől is jöhetett volna? Hát persze hogy Josh-tól. Ezt írta:
'Szia szerelmem. Úgy is az enyém leszel.. Az a Tomlinson gyerek pedig egy senki. Puszika.;) xoxo.
Ahogy megmutattam Louisnak, felpattant az ágyról és egyből meg akarta keresni.
-Nem ér annyit, hogy bármi bajod is legyen.!-húztam vissza az ágyra.
-De ne csinálja azt amit csak szeretne. -Louis.
-Úgysem csinál semmit. És ne félj attól, hogy elhagylak miatta. Téged mindennél jobban szeretlek!-én.
-Én is szeretlek Életem!-mondta és újra megcsókolt.
Megszólalt a Little Things. Azaz csörgött Louis telefonja.
-Igen?...Oké...Szólok nekik, és indulunk.. Köszönöm. Viszhall!-tette le a telefont.-Mennünk kell próbálni.
-Rendben. Majd hívj, vagy gyere. Szeretlek.-mondtam
-Én is szeretlek. Hívj ha akármi van- Louis
Felvette a kabátját, adott még egy puszit, és lerohant a földszintre, onnan pedig a kocsijához.

Én pedig belemerültem a tanulásba. Anyuék ma későn érnek haza.
Miután végeztem a tanulással, bekapcsoltam a laptopot, és felmentem twitterre. Alig voltam fent 10 percig, hallottam, hogy valaki énekel. Először azt hittem, hogy csak a tévében, de amikor rápillantottam, épp egy reklám ment, amiben nem igazán énekeltek.
Gondoltam kinézek az erkélyre, hogy nem- e éppen valamelyik szomszédunk bulizik-e ár megint.
Ahogy kiléptem, megláttam Josh-t, ahogy éppen térden állva egy csokor virágot nyújtva felém épp szerenádot ad nekem az ablakom alatt. Egy kicsit meghatódva, de idegesen reagáltam le a dolgot!
-Mondtam már hogy nem akarok tőled semmit! Menj el!
-De én szeretlek, és azt akarom, hogy gyere vissza hozzám!
-Nem. Barátom van..és amúgy is.. Mit is csinálok? Nem tartozom neked magyarázattal! Na a viszont nem látásra! - ezzel becsaptam az erkély ajtót, és elhúztam a függönyt. Gyorsan leszaladtam, és kulcsra zártam a bejárati és a hátsó ajtót.
Visszamentem a szobámba, felkaptam az éjjeliszekrényemen heverő telefonomat, és felhívtam Louist.
Elmeséltem hogy itt szerenádozott, és el is zavartam, mire ő csak annyit mondott:
-Nem lesz ennek jó vége. El fogom intézni azt a kis barmot! Ne aggódj szerelmem! Ha végeztem át megyek, de most mennem kell! Szeretlek.
-Oké, szeretlek..-Nyomtam ki a telefont.

Hát mi lesz még? Nagyon elegem van ebből a srácból.. Miért nem tud ez engem végre békén hagyni?
Írtam a lányoknak is Twitteren, persze meglepődve válaszoltak. Ők sem értették, hogy mit akar.
7:45-kor csengettek. Lementem, kinyitottam az ajtót. Szerencsére a fiúk álltak az ajtómban.
Meséltem még nekik Josh-ról..
-Akármi van, ránk számíthatsz.-Zayn
-Mi el intézzük!-Liam.
-Nem engedhetjük meg, hogy ez a barom akár mit is csináljon veled, vagy akárkivel.-Niall.
Harry közben odalépett Louishoz és szorosan átölelte. Nagyon látszott Louison, hogy nagyon aggódik.
Szüksége volt most a barátokra. Félt attól, hogy elhagyom. De soha nem tennék ilyet, hiszen mindennél jobban szeretem, és vele szeretném leélni az életem...

<-- Ő Josh. Mondjuk ez egy 10-es kép, de igazából nem sokat változott.



15.Rész tartalmából.: Ezt nem tudom elhinni..